programming-code-with-laptop-background (2).jpg

large_programming-code-with-laptop-background (2).jpg

medium_programming-code-with-laptop-background (2).jpg

small_programming-code-with-laptop-background (2).jpg

thumbnail_programming-code-with-laptop-background (2).jpg

A modern webapplikációk fejlesztésének elengedhetetlen eszközévé vált a különböző frameworkök és library-k használata. Segítségükkel töredékére vágható vissza a fejlesztési idő, kódbiztonságot, újrahasználhatóságot és struktúráltságot biztosítanak a projektek számára.&nbsp;

Amikor frameworkről (keretrendszer) vagy library-ről (könyvtár) beszélünk, gyakran használjuk őket egymás szinonimájaként, de mégis érdemes kiemelni egy lényeges különbséget a két fogalom között.&nbsp;

Keretrendszerek esetében a fejlesztőnek igazodnia kell az adott környezet hívás mechanizmusaihoz, az általa írt kód végrehajtásáért pedig az általa használt framework felel (pl. AngularJs, Java Spring). Ezzel szemben egy könyvtár kódbázisának integrációjáért és hívásáért a fejlesztő felel, a kontroll nála marad, és gyakran nem egy olyan eszköztárról van szó, ami önmagában futtathatóvá tesz egy webalkalmazást (pl. React, Log4j).

A programnyelvek fejlődésével, illetve újabb, magasabb szintű, és könnyebben megtanulható nyelvek elterjedésével egyre több framework létrejöttére lett lehetőség és igény is.

Az open source licenszű fejlesztések szélesebb körű elterjedése is a frameworkök számának növekedéséhez vezetett. Sok ilyen projekten különböző vállalatok külső támogatásának vagy közösségi finanszírozásnak (crowdfunding vagy peer-to-peer investment) köszönhetően dolgoznak fejlesztők.

Az egyre több elérhető framework további oka a fejlesztői szakma térhódítása körül keresendő: globális szinten egyre többen dolgoznak fejlesztőként, ezzel arányosan egyre több fejlesztés szól új frameworkök létrehozásáról.

De mi alapján állapíthatjuk meg a népszerűségüket? Mi alapján mondhatjuk azt, hogy egy keretrendszer vagy könyvtár éppen felfutóban, esetleg leáldozóban van?&nbsp;

Egyértelműen kijelenthető, hogy egy keretrendszer elavulttá vált, ha a fejlesztői jelölik elavultnak a könyvtárat.

Ha fejlesztői szemmel nézzük, a legfontosabb mérőszám az egyik népszerű programozói fórum, a Stackoverflow statisztikájából olvasható ki. A Stackoverflow folyamatosan rögzíti, hogy a felhasználók milyen címszavakkal látták el kérdéseiket, ezáltal látható, hogy mekkora arányban vonatkoznak egy adott keretrendszerre vagy könyvtárra.

LnoKQ1bGAAzBsRapLfTNeZRtxWl7QM6uQy64-cXfdM1v9ga-zvFfRs91Zq35pjy_ZH0UaSlNWXtk4YR_RwFlMlDo3zvjjIJ2954iXGw8ouNFe2EIFX8Q8xl0N6EnFedn2l0mNFU_c8Dxa2Bb0g

Kérdéses, mennyire megbízható ez a szám, hiszen egy új, ismeretlenebb, vagy éppen összetettebb frameworkről -az érdeklődés mértékétől függően - a kezdeti szakaszban több kérdés lesz. Ha már különböző problémákról, működési mechanikákról több megválaszolt kérdés van, illetve a dokumentáció önmagában megválaszolja ezeket a kérdéseket, akkor a fejlesztők általában kevesebb témát nyitnak egy ilyen felületen.

Egy másik mérőszámot a Google Trends keresési statisztikái alapján kapunk meg a témában.

hUgoCfbYTonJ7FjE40T8dkNo5dEmffY5L7E2xLjY23nAvmko3hmsB5cmwis9bD4KCk7ZdcXp7XfsHlmA11lSymYKUOms8KlZniWz2pkvqRrYFfZJoY83eZ-tji-RmtmzTRsAv8gPaPDVXMdZfw

wQNWK7K14PSi1-pBWIppPeoQ15frEtRdiTc37fmE2w2EcG3skhNLLJFKUORpmeKm8XqyYLPjLNwpLAWUFqnMBK1SzmyWs6zZ9_vSQ3aHHwfgUQfgjg_l1j6r4RkLm1jYFNUdR-qMeR-aLPpCfg

Érdemes megvizsgálni a különböző, ún. package repositoryk (npm, maven, nuget stb.) letöltési statisztikákáit is. Ezek általában heti lebontásban mutatják, hogy hány darab sikeres letöltési folyamat megy végbe az adott package-ről (könyvtár). Mivel egy aktív projektfejlesztés alatt általában mi is többször letöltünk adott könyvtárat, mint egy régebbi projekt frissítésekor, ezért a letöltések száma erős pozitív kapcsolatban van az új fejlesztések mértékével is.

DRcsevdMNFdxVjF_fV8-sZRbWrOE0y5kvYHVQ0Y2KTUm5_rxx-52v0F0bXGQz5nRbwSHr2lXYlp9w45n7vgBas34JSHQ2pmIwS5IMUrkg6-FoJjcaem7FLvtRLgJBdJ_iBvlV0t_zt-x0xJ64Q

7uyhYOnoMZUzestyvqfMinhDLVhDRGNfB5_f_sjX3XozZvsmdetOOJRrvAfUP48bDbRrwO7BGpueLPLeG-yrjfME8coxR_dsFVXBIsJ4MdYgKOkSM-UEMTvyLqfqhGFbD-KS1xpwqXUI-O22Qg

INkmlHTXAtXZwNEGRZDccPfmpx7VAlc12Ut-3WBWAW_Jm_q0nFnIMSbnbNFeZOGEWa5QuLN5t6bny8z003BC1iKgZaki8o43s4mEif075SL-p_1wuY0mMb1Chgt6lXahsW8ZlgnLSTil0x02gg

A legalapvetőbb tényező, ami szerepet játszik egy keretrendszer népszerűségében, annak technológiai adottságai, illetve a kapcsolódó programnyelv(ek) éppen aktuális képességei. Fontos szempont még a rendszer gyorsasága, annak mérete (főleg, ha egy frontend könyvtárról van szó), illetve a rendszer használhatóságának, elsajátíthatóságának nehézsége. Egy nehezen kezelhető rendszer sokkal kisebb népszerűségnek örvend, főleg megfelelő hivatalos dokumentáció hiányában. Tapasztalataink szerint utóbbi nagyon sokat számít a fejlesztők napi szintű munkája szempontjából is.

Elengedhetetlen továbbá, hogy a rendszer lépést tartson az alapjait képező programnyelv fejlődésével, ehhez rendszeres karbantartás szükséges. A folyamatos frissítések, javítások, sérülékenységek kiküszöbölése fontos a keretrendszer hosszú távú létjogosultságát illetően. A mi tapasztalataink alapján szintén vonzó tényező, ha egy keretrendszer nagyfokú szabadságot ad a fejlesztő számára azáltal, hogy több programozási paradigmát, vagy több nyelvet/adatbázist támogat, esetleg képes egy egész ökoszisztémát alkotni más library-kkel.

Ha már a programozási paradigmáknál tartunk, a programozási nyelvek népszerűsége közvetlen hatással van a keretrendszerek népszerűségére. Ha valaki egy adott paradigmákat követő nyelven fejleszt backenden, akkor szívesebben használ ugyanilyen vagy hasonló paradigmákat követő frontend frameworköt. Gyakran maguk a frameworkök fejlesztői is megszabják az adott irányt, ami mentén haladhat a fejlesztő, amely személyes preferencia kérdésévé is teheti a választást.

Ha valaki az alapvetően objektum orientált elveket követő Java nyelven fejleszt backenden, nagyobb valószínűséggel választja frontenden a hasonlóan objektum-orientált irányú Angular frameworköt. Hasonlóan, ha valaki a funkcionális programozás elvei szerint szeret dolgozni NodeJs-ben, jó eséllyel a React-re fog esni a választása front-enden. Ha programnyelv népszerűsége lángra lobban, könnyen ez lehet a hozzá hasonló elvű frameworkök sorsa is.

Ne feledkezzünk meg a közösség erejéről sem. Számos keretrendszer aktív felhasználói körrel bír, akik az online térben segítik egymást, kérdés-válasz formában, vagy egyedi megvalósítások által próbálják annak határait feszegetni. Ezek a szabadon fellelhető források rendkívül hasznos iránymutatást adnak a fejlesztés vagy a hibakeresés során, felgyorsítva így a munkát.

Nehezebben megfogható, de szintén fontos tényező lehet a rendszerek körüli visszhang jelensége. Számos cég aktívan szponzorál kisebb cégeket fejlesztési céllal, amelynek eredménye az ő munkájukat is megkönnyíti a későbbiekben. Ezek a cégek segítenek a rendszerek marketingjében, legyen szó cikkekről programozói blogokon, vagy konferenciákon történő népszerűsítésről.

A keretrendszerek világában ingyenes mivoltjuk ellenére ugyanúgy érvényesülnek a kereslet és kínálat elvei, mint bármelyik technológiai termékeket árusító piacon. Minél egyedibb problémát old meg és minél újszerűbb a megoldással szolgál, annál inkább felértékelődik egy adott könyvtár. Hasonlóan, minél több “versengő” keretrendszer nyújt megoldást ugyanarra vagy hasonló problémára, egy rendszer relatív népszerűsége annál kisebb lehet.

Számos oka lehet annak, ha egy adott keretrendszer vagy könyvtár veszít népszerűségéből. Előfordulhat, hogy egy jobb adottságokkal bíró alternatíva megjelenése miatt válik elavulttá.

További ok lehet open-source könyvtárak esetében, hogy annak fejlesztői nem tudnak megfelelő mennyiségű energiát fektetni a kódbázis fenntartásába, annak folyamatos fejlesztésébe, így nem képesek lépést tartani az alapját képező programnyelv fejlődésével. A kód ezáltal sérülékennyé válik rosszindulatú támadásokkal, ún. code-exploitokkal szemben. Egyes esetekben a kódbázis másolásra kerül (forking), és egy külön projektként közösségi fejlesztésűvé válik. Ez történt a Semantic UI-ból származtatott Fomantic UI frontend komponens library esetében is.

Főleg frontend framworkök és library-k esetében jelentkezik az ún. dagadó-kódbázis (code bloat) problémája. Előfordulhat, hogy a keretrendszer fejlesztése során az évek alatt folyamatosan újabb és újabb funkciókat adnak hozzá, növelve annak méretét. A frontend webalkalmazások esetében kritikus tényező annak sebessége, amely erősen összefügg a betöltendő kód kód mennyiségével. Ez javítható a kódbázis átstruktúrálásával, optimalizációjával, vagy akár részekre való bontásával, hogy a fejlesztők csak azon funkcionalitásokat tegyék az alkalmazás részévé, amelyek tényleg szükségesek. Ennek hiánya is a keretrendszer népszerűségének csökkenéséhez vezethet.

Előfordulhat az is, hogy technológiai változások okozzák egy keretrendszer hanyatlását. A jQuery egykoron a legnépszerűbb frontend library-nek számított, mivel lehetővé tette az akkoriban natív kód által sokkal nehezebb ún. DOM (a HTML dokumentumok fő interfésze) manipulálását. Hidat képezett a különböző böngészőkben fennálló inkompatibilitási gondok felett, jelentősen megkönnyítve a fejlesztést. Azonban az idő múlásával a böngészők a szükséges funkciók implementálását sztenderdizálták, illetve a Javascript nyelv fejlődése megkönnyítette a DOM-hoz való hozzáférést. Ezzel megszűntek azok a technológiai problémák, amelyek indokolttá tették a jQuery használatát, helyette magasabb szintű, hatékonyabb keretrendszerek léptek színre.&nbsp;

Az egyes keretrendszerek esetében alapvetően kétfajta trend figyelhető meg. Az első kategóriába esnek azok a frameworkök, amelyek először a programozói közösség kíváncsiságának köszönhetően gyorsan felfutó népszerűségnek örvendtek, azonban ezt a népszerűséget nem tudták egy adott ponton túl növelni, és egy-két év alatt a feledés homályába merültek. Ennek oka lehet a megfelelő promóció hiánya, nehézségek a keretrendszerek használhatóságát vagy interoperabilitását illetően, de akár lehet egyszerű balszerencse is.&nbsp;

ZZNGk8G6B5PWEanss_ic5ctPohEOpocoaMKsUTT7jGuCTzPDd5cPMr8D-paT5jHiHhF9AxPkh_K02HY-RSDik06ymhAnJHjbLA57NifS8VmQO2Er5XtjkUPtsFF5Z8W_9Th0LzaeNV0w2uiU9A

A második csoportba tartoznak azok a frameworkök, amelyek életciklusuk során sikeresen értek el számottevő vagy széleskörű használatot, és ezt stabilan tartották éveken át, akár jelenleg is töretlen népszerűséggel. Ide sorolhatjuk a legnépszerűbb frontend keretrendszereket, a Reactet, az Angulart, a Vue-t, de akár az egykoron sztárként ünnepelt, ám mára sokak által elavultként kezelt jQuery-t és AngularJS-t (az Angular pure Javascript verziója) is, amelyek a webtechnológiák fejlődése miatt váltak feleslegessé. Ez persze azt is jelenti, hogy egy keretrendszer népszerűsége sosem állandó, jó eséllyel mindegyik életciklusában eljön az a pont, amikor egy újabb, gyorsabb, kompaktabb és okosabb alternatíva veszi át a helyét. Az előbb említett, 2006-os megjelenésű jQuery frontend library esetében ez körülbelül 10-12 év alatt jött el.

A saját tapasztalataink alapján fontos esélyt adni új keretrendszereknek, azokat önmagukért, és nem a puszta népszerűségük miatt értékelni. Mi a Digital Thinkers-nél azt tartjuk legfontosabbnak, hogy minden projekten olyan keretrendszert használjunk, amely egyszerre illeszkedik az adott feladat követelményeihez, illetve nekünk is jó érzés vele dolgozni.&nbsp;

<a href="https://stackoverflow.blog/2018/01/11/brutal-lifecycle-javascript-frameworks/">https://stackoverflow.blog/2018/01/11/brutal-lifecycle-javascript-frameworks/</a>

<a href="https://medium.com/@apoorva72900/why-is-jquery-dead-b41dba56491e">https://medium.com/@apoorva72900/why-is-jquery-dead-b41dba56491e</a>

<a href="https://www.reddit.com/r/webdev/comments/biyzg1/is_jquery_dead/">https://www.reddit.com/r/webdev/comments/biyzg1/is_jquery_dead/</a>

Miért változnak rendszeresen, miért élnek és tűnnek el bizonyos időközönként keretrendszerek és könyvtárak? Erre a kérdésre adunk választ első blogcikkünkben. Miért változnak rendszeresen, miért élnek és tűnnek el bizonyos időközönként keretrendszerek és könyvtárak? Erre a kérdésre adunk választ első blogcikkünkben.Miért változnak rendszeresen, miért élnek és tűnnek el bizonyos időközönként keretrendszerek és könyvtárak? Erre a kérdésre adunk választ első blogcikkünkben.Miért változnak rendszeresen, miért élnek és tűnnek el bizonyos időközönként keretrendszerek és könyvtárak? Erre a kérdésre adunk választ első blogcikkünkben.

Digital Thinkers

A keretrendszerek tündöklése és bukása